Szemle > 2003. 02.

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle

Elektronikus publikáció

ÉVFORDULÓNAPTÁR

190 éve született Luppis János (Fiume, 1813. 01. 27. - Torrigia, 1875. 01. 11.), fregattkapitány, a torpedó feltalálója.

Apja tengerészkapitány volt, ő is fiatalon került az osztrák-magyar haditengerészethez. Kezdetleges torpedójának modelljét az 1860-as évek elején készítette: ez hajtóművel ellátott csónak volt, orrában gyújtókészülékkel és benne a robbanószerkezettel. Találmányát bemutatta a hadügyminisztériumnak, de sem támogatást, sem elismerést nem kapott. Később kapcsolatba került R. Whitehead angol feltalálóval (aki a népszigeti hajógyárat alapította), s közös munkájuk eredményeként a Fiumében 1866-ban elkészült torpedó már a maiakhoz hasonló fegyver volt. 1869-ben magyar nemességet kapott találmányáért.

150 éves a budai Alagút.

1853. február 10-én megkezdődött a budai Alagút építése, amelynek megvalósítását gróf Széchenyi István vetette fel. Létrehozása szorosan összefüggött a Lánchíd építésével, ugyanis a híd az Alagúttal együtt teremtett Pest és Buda között teljes értékű kapcsolatot. Az Alagút Adam Clark angol mérnök tervei szerint készült: hét és fél hónap alatt fúrták át a Várhegyet, csaknem 10 méter szélességben és magasságban. Az Alagutat 1857-ben adták át a forgalomnak. A második világháborúban erősen megrongálódott, 1949-ben helyreállították. 1973-ban teljesen újjáépítették.

110 éve születgett Lánczos Kornél (Székesfehérvár, 1893. 02. 02. - Budapest, 1974. 06. 25.), fizikus, matematikus, egyetemi tanár.

Tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen végezte. Tanára volt Eötvös József és Fejér Lipót is. Matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett, majd a budapesti József Műegyetemen doktorált. Kutatómunkáját 1931-ig német egyetemeken, Freiburgban, Frankfurtban, Berlinben folytatta, majd ott Albert Einstein munkatársa volt. 1931-től az Egyesült Államokban élt. Először az Indiana állami egyetemen matematikát és fizikát adott elő, majd az amerikai Nemzeti Szabványügyi Hivatal matematikusa volt. 1946-ban a Boeing Társaság kutatómérnöke lett. 1952-től vendégelőadója, 1954-től vezető professzora lett a dublini Institute for Advanced Studies-nak. 1968-ban vonult nyugalomba. Többször hazalátogatott Magyarországra, utolsó hazaérkezésekor érte a halál. Számos tudományos felfedezéssel járult hozzá a matematika és a fizika fejlődéséhez. Tudománytörténeti munkát írt a térfogalom fejlődéséről, és két könyvet Einstein világáról. Tiszteletbeli doktora volt számos felsőfokú oktatási intézménynek, egyebek között a dublini és a frankfurti egyetemnek.

110 éve halt meg Puskás Tivadar (Pest, 1844. 09. 17. - Budapest, 1893. 03. 16.), elektrotechnikus, a telefonhírmondó feltalálója.

Tanulmányai befejeztével egy londoni vasútépítő cégnél helyezkedett el, amely 1867-ben elnyerte az erdélyi vasút megépítésére kiírt pályázatot, s a munkák vezetésével őt bízták meg. Később nekivágott Amerikának is: a vadnyugaton arany után kutatott, volt robbantási szakértő, s leleplezett egy áltudományos amerikai feltalálót. Később Thomas Alva Edison amerikai feltaláló munkatársa, majd európai képviselőjeként a műszaki alkotások lehetőségeit gyorsan felismerő, merész vállalkozó lett. 1879 októberétől - az Edison Társaság igazgatósági tagja lett, Párizsban önálló szabadalomértékesítő ügynökséget nyitott, villanymotorral kormányozható léghajóval folytatott kísérleteket, és egy cseh mérnökkel terveztetett villamos autón közlekedett. Az 1881-es párizsi elektromossági kiállításon ő rendezte az Edison-vállalatok bemutatóját. A párizsi elektromos világítás kiépítésére részvénytársaságot alapított, s a Nagyopera kivilágítását még ebben az évben meg is valósították. 1892 júliusában a Monarchiában, majd a következő hónapokban még 18 országban jelentette be "Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére" megnevezéssel a telefonhírmondó szabadalmát. 1893. február 15-én megindult a Telefonhírmondó szolgálat Budapesten. Ezután még Amerika érdeklődése is felé fordult, de korai halála megakadályozta a folytatást.

95 éve született Teller Ede (Budapest, 1908. 01. 15.), fizikus, a Corvin-lánc kitütetettje.

A budapesti Műegyetemen, a karlsruhei vegyészmérnöki karon, a müncheni, majd a lipcsei egyetem fizikai fakultásán folytatta a tanulmányait, 22 évesen doktorált. Előbb Göttingenben, majd a Londoni Egyetemen és Koppenhágában dolgozott. 1935-ben érkezett az Amerikai Egyesült Államokba már mint kiemelkedő szakember. A Washington University professzora lett, s figyelme fokozatosan a magfizika felé fordult. 1941-42-ben a Columbia Egyetem professzora volt. Ekkor kezdődtek az Egyesült Államokban a kutatások az atombomba kifejlesztése, és ezáltal a II. világháború mielőbbi befejezése érdekében. 1943 februárjától a Los Alamosi Kutatóközpont munkatársa, később igazgatóhelyettese, 1952-53-ban a kaliforniai Berkeley Egyetem Sugárzási Laboratóriumának konzultánsa, 1953-1970 között ugyanitt fizikaprofesszor. Fontos szerepe volt a kaliforniai Lawrence Livermore Laboratóriumnak, az USA második nukleárisfegyver-kutató intézetének 1952. évi megalapításában. Az ezt követő négy évtizedben ez lett a legfontosabb üzem, ahol az Egyesült Államok termonukleáris fegyvereit gyártották. 1954-től 1958-ig, majd 1960 és 1975 között a Livermore Laboratórium igazgatóhelyettese, 1958 és 1960 között igazgatója. 1975-től a Hoover Intézet főmunkatársa. 1952. november elsején a csendes-óceáni Enewetak-atollon sikerrel próbálták ki Teller Ede és Tanislaw M. Ulam által kidolgozott fúziós fegyvert, amelynek robbanóereje 10 millió tonnányi TNT-vel volt egyenértékű. Utóbb a világ első termonukleáris fegyverének megalkotását Tellernek tulajdonították, akit az USA-ban csak a "hidrogénbomba atyja"-ként emlegettek. Elsősorban a magfizika, a termonukleáris folyamatok elméletében elért kutatási eredményei jelentősek. Hirosima hagyatéka című könyve magyarul is megjelent. 2001-ben elsőként kapta meg a Corvin-lánc kitüntetést, amelyet a legkiemelkedőbb tudományos-kulturális teljesítmények elismeréseként adományoznak. 2002-ben elvállalta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli elnöki tisztét.

80 éve halt meg Wilhelm Conrad Röntgen (Lennep, 1845. 03. 27. - München, 1923. 02. 10.), Nobel-díjas német fizikus.

1876-tól a strassburgi (ma Strasbourg, Franciaország), 1879-től a giesseni, majd a würzburgi, végül 1900-1920 között a müncheni egyetem fizikaprofesszora volt. Katódsugarakkal kísérletezve 1985-ben észerevette, hogy a katódsugarak hatására nagy áthatolóképességű sugárzás lép fel, amelyet - bizonytalan jellege miatt - X-sugárnak nevezett el; angol nyelvterületen ma is így hívják, másutt a Röntgen-sugár elnevezés terjedt el. Fémtárgyak belsejéről és a felesége kezéről készítette az első felvételeket. E felfedezéséért 1901-ben elsőként kapott fizikai Nobel-díjat. A röntgensugár forradalmasította az orvosi diagnosztikát, szinte azonnal sikerrel alkalmazták felfedezését, kezdetben csak átvilágításra, később felfedezték gyógyító hatását is, s daganatokat, gyulladásokat kezeltek vele. Az ő nevét viseli a szigetelők elektromos térben való mozgatását kísérő röntgenáram is.

75 éve született Pavlics Ferenc (Balozsameggyes, 1928. 02. 03.), magyarországi születésű amerikai mérnök.

A Budapesti Műszaki Egyetemen 1950-ben kapott mérnöki oklevelet. 1950-56-ig a budapesti Gépészeti Tervező Intézet tervezőmérnöke volt, 1952-56-ig tanársegéd az egyetemen. 1956-ban az Egyesült Államokban telepedett le. Itt először a michigani egyetemen képezte magát tovább, majd 1957-60-ig az amerikai hadsereg detroiti arzenálja tank-gépkocsi szertárparancsnokságának kutatómérnöke volt. 1960-67 között hasonló beosztásban a General Motors gyár védelmi kutatólaboratóriumában dolgozott. 1967-től a Santa Barbara művek elektronikai részlegeinél volt műszaki igazgató. Elsősorban mellékúti járművek fejlesztésével és kutatásával, a Hold felszínére szánt járművek alkalmazásának vizsgálatával, a mozgékonyság, a szállítási problémák kutatásával foglalkozott. Pavlics vezetésével fejlesztették ki az 1971-ben, az Apollo űrhajóval felbocsátott NASA-holdjárművet, a Lunar Roving Vehicle LRV-t. 1997-ben landolt a Marson az amerikai Nyomkereső nevű űrszonda, amelyből útnak indult a Jövevény nevű autó. Ezt a Pavlics által korábban kialakított, a világtörténelem első földön kívüli terepjáró gépkocsija alapján fejlesztették tovább Bejczy Antallal együtt. Az eredeti az 1969-ben, a Holdon kutató holdautó volt. Ez volt a világ legdrágább autója, különösen azért, mert csak három napig működött, és mindössze harminc kilométert tett meg.

65 éve halt meg Déri Miksa (Bács, 1854. 10. 26. - Merano, 1938. 03. 03.), mérnök, feltaláló.

A magyar elektrotechnika egyik jeles továbbfejlesztője volt, aki Zipernowsky Károllyal és Bláthy Ottó Titusszal közösen kidolgozta a zárt vasmagú transzformátort. Ezzel megoldották a villamos energia nagyobb távolságra történő gazdaságos szállítását és elosztását. Zipernowskyval közösen szabadalmaztattak egy öngerjesztő váltóáramú generátort is, amely motorként is működött. 1889-ben Déri a bécsi Internationale Elektrizitäts-Gesellschaft igazgatója lett, s ő valósította meg a bécsi villamos erőművet. Nevéhez fűződött a róla elnevezett ún. Déri-féle repulziós motor. 1898 és 1902 közt megalkotta a szintén róla elnevezett kompenzált egyenáramú gépet, amelynél a lemezelt állórész hornyaiban helyezkedik el a kompenzált tekercselés. Emlékére a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Déri-díjat alapított.

10 éve halt meg Albert Bruce Sabin (Byalistok, 1906. 08. 26. - Georgetown, 1993. 03. 03.), orosz származású amerikai bakteriológus, gyermekgyógyász.

1935-től a New York-i Rockefeller Intézet kutatóorvosa volt. Itt sikerült először a gyermekparalízis vírusát emberi testből kivett idegszöveten szaporítania. 1957-re mindhárom, bénulást okozó vírusból sikerült olyan legyengített törzset találnia, amely már nem okozott betegséget, de kiváltotta az immunreakciót. Előbb önként jelentkezett elítélteken és saját magán próbálta ki, majd nemzetközi kísérletsorozatba kezdett a vakcina hatásosságának bizonyítására. A Sabin-csepp nemcsak immunissá teszi a bél falait, hanem a kórokozó szaporodását is gátolja. A védőoltás használatát 1960-ban engedélyezték az Egyesült Államokban, 1962-ben kapott szabadalmat. Magyarországon tették először kötelezővé. Később izolálta a B-vírust, s ő irányította a pappataci-láz és a dengue-láz oltóanyagának kutatásait is. Vizsgálta a vírusok elleni immunitás kialakulásának folyamatát, az idegrendszert támadó vírusokat, s szerepüket a rák kialakulásában, módszert dolgozott ki a toxoplazmózis diagnosztizálására.

Forrás: Évfordulónaptár 2003 (MTI Sajtóadatbank)